Up / Tartalomjegyzék / Ábrajegyzék / I. rész / II. rész

I. rész

Baranya megye iparának ösztönzése

A jelentés első része tartalmazza a japán javaslatokat, melyek Baranya megye iparának ösztönzésére vonatkoznak.

Az 1. rész lényegének magyarázata röviden itt található. Javaslataink fő célja, hogy referenciaként szolgáljon az érintett baranyai emberek számára, hogy megyéjük iparának ösztönzéséhez stratégiát dolgozzanak ki. A japán fél egy vizsgálócsoportot hozott létre, hogy áttekintsék: milyen irányban kell haladni a megye iparának, figyelembe véve a megye jellemzőit, a japán tapasztalat és példák tükrében.

Az 1. fejezet tartalmazza a japán fél észrevételeit és értékelését Baranya megyéről. Baranya az átalakulás folyamatát éli meg, szociális-társadalmi problémákkal ütközik, melyek olyan időkre jellemzők, mint például a hanyatló ipar és a munkanélküliség gyors növekedése. A megoldandó feladatok listája nem rövid.

A másik oldalról tény, hogy vannak előnyös feltételek Baranya megye jövőbeni iparfejlesztéséhez. Alapvetően a megye iparösztönzési stratégiáját a szocio-gazdasági problémák megoldására kell alapozni, az előnyös feltételek kihasználásával. Ez a fejezet általános összefoglalót nyújt a megye előnyös pontjairól és problémáiról.

A 2. fejezet mérlegeli Baranya megye közép- és hosszú távú iparösztönzése irányát. Az iparösztönzés során a megye vállalatainak növekedése, Pécsnek mint tudásintenzív város szerepe, a mezőgazdaság fejlődése és a turizmus ösztönzése alapvető fontosságú. A vállalatok növekedéséhez fontos azok segítése és vonzóvá tétele külső fél számára. Pécs történelmi örökségének és kedvező földrajzi helyzetének kihasználásához a városnak be kell töltenie szerepét, mint a tudás felhalmozásának és az emberi erőforrásoknak központja, amely szükséges az iparösztönzés végrehajtásához. Termőföldek és mezőgazdasági technológiák sokkal fejlettebb hasznosítása szükséges. Baranya változatos turisztikai forrásainak hatékony igénybevétele is szükséges.

A 3. fejezet a termelőiparra összpontosít és konkrét módszereket ajánl az iparösztönzésre. Ez a fejezet tartalmazza a japán javaslat lényegét. A fejezet szintén foglalkozik olyan gondolatokkal, hogyan lehet az iparfejlesztést tervezni, milyen módszerrel lehet külső cégeket meghívni, hogy települjenek le a megyében, mi a vállalkozások segítésének, az ipari parkok működtetésének módszere, az ipar támogatását segítő szervezet felállításának módszere.

A 4. fejezet a japán javaslatok összefoglalója. Ebben a fejezetben referenciaként mérlegelik az iparösztönzés Baranya megyei programja kialakításának módszerét.

1. Baranya megye speciális jellemzői

Ebben a fejezetben áttekintjük Baranya megye jelenlegi helyzetét. Baranya földrajzi körülményeit és jellemzőit az iparösztönzés szemszögéből foglaljuk össze.

1.1 Baranya megye összefoglalója

Magyarország hat nagy régióra osztható. Baranya megye a Dél-Dunántúli régióban található. Az alapvető regionális hivatalos egység Magyarországon a város/falu. Az országban 3.200 helyi önkormányzat található, ebből 302 Baranya megyében.

A megye lakossága 420.000 fő, amely 4.500 km² területen oszlik el. Magyarország 19 megyéjéből Baranya megye a 9. helyen áll a mérete, 10. helyen a lakosság létszámát tekintve. Átlag magyar megyének tekinthető.

Baranya Magyarországon déli részén, a horvát határ mentén terül el. A domborzat változó. Északon a hegyek 500-600 m magasan a tengerszint felett helyezkednek el. Keletről nyugatra síkság vonul végig a megye közepén. Lankás hegyek találhatók délen. A síkság és a hegyvidék talaja jó termővidék. Közép-Baranya Magyarország egyik legnagyobb gabonatermő vidéke, magasan fejlett mezőgazdasági nagyüzemekkel. A mérsékelt éghajlat következtében a déli rész híres bortermeléséről.

Forróvizű források találhatók szerte a megyében, melyekre egészségügyi létesítmények épültek. Az északi hegy a vadászok és lovaglók Mekkája, sok turistát vonzanak más országokból. Baranya bőséges turisztikai erőforrásokkal rendelkezik.

A Duna északról délre folyik, a megye keleti részét érintve. A Duna Európa legfontosabb folyója, történelmileg fontos szállítási útvonal megosztottságának Kelet- és Nyugat-Európa között. Ma, az európai rész keletre és nyugatra való eltűnésével várhatóan a Duna mint ütőér szerepe felújul Nyugat- és Közép-Európa között.

A megye déli részén található a Pannon alföld, amely lenyúlik a korábbi Jugoszlávia területére. Baranya megye földrajzi előnyt élvez délen Horvátországgal, az új Jugoszláviával és nyugatra Ausztriával való kapcsolatépítési képessége révén.

Más kelet-európai országokkal szemben Magyarország a piacgazdaság mechanizmusát a 60-as évek végén kezdte el alkalmazni. A 80-as évek végére teljes léptékű átalakítási folyamatot kezdett a piacgazdasági rendszerre való áttéréshez. A váltás a szocialista gazdaságról a piacgazdaságra jelentős mértékű zavart okozott. 1990 elején a belföldi gazdasági aktivitás nagymértékben csökkent. Komoly volt a termelés visszaesése a hanyatló iparágakban a 90-es évek első felében. Főleg a nehézgépipar és az energiaipar termelése esett vissza nagymértékben.

Baranya gazdaságát is érintette a súlyos recesszió, ami a rendszerváltozást kísérte. A mezőgazdaság és idegenforgalom mellett Baranya gazdaságában a szén-, urán-, élelmiszer-, kerámia- és boripar volt a meghatározó, melyek közül a szénipar játszotta a legfontosabb szerepet.

Baranyában a szénbányászat a XIX. sz. második felében indult fejlődésnek, eredetileg a dunai gőzhajózás üzemanyagaként. Magyarországon a szocializmus éveiben a szén volt a legértékesebb energiaforrás, mivel az országnak nem volt más jelentősebb energiahordozója. Így indultak fejlődésnek a szénbányák Baranya megyében. Anyag és munkaerő korlátlanul állt rendelkezésre, az 1980-as évek közepén már 12.000 bányász dolgozott.

Magyarország külgazdasági liberalizálásával a rendszer átalakulása során olcsó és jó minőségű szén áramlott be a szomszédos országokból. A magyar szén elveszítette versenyképességét és a szénipar Baranya megyében is drasztikusan visszaesett. A 90-es évek közeledtével az uránbányát, a másik fő iparágat, szintén bezárták. A megmaradt szénbányák bezárását is eltervezték már.

A gazdasági rendszer és az ipar szerkezetváltásának folyamatában sok ember vált munkanélkülivé Baranya megyében, de máshol is az országban. 1995-ben a munkanélküli ráta 11.5 % volt Baranyában, valamivel az országos átlag alatt. A megyén belül szélsőséges volt a munkanélküliség a régiók közötti megoszlása. Pécsett, a régió központjában 7.3, míg nyugatra Sellyén 22.3, Szigetváron 18.3, délen Siklóson 16.6 % volt a munkanélküliség aránya. A baranyai kis városokban a munkanélküliség súlyos gondokat okozott. Politikailag az egyik legsúlyosabb gond Baranyában a munkanélküliség, amivel meg kell birkózni az átmeneti időszakban.

Magyarország gazdaságpolitikájának egyik fő pillére az átmeneti időszakban a külföldi vállalatok becsalogatása, hogy befektessenek az országban. A külföldi tőke becsalogatásának célja, hogy emelőként ösztönözze a privatizációt és gyorsítsa az átalakulást a piacgazdasághoz. Azt is várták, hogy a Magyarországon megjelenő cégek dinamóként ösztönzik a gazdasági felépülést. Tény, hogy nagy számú külföldi cég jelent meg Budapesten és más városokban az ország nyugati részén az osztrák határ közelében, és tevékenységük virágzik.

Általánosságban elmondható, hogy a külföldi cégek hatása Baranyában nem számottevő.

Horvátország Kelet-Szlavónia tartománya közel van Baranyához. Itt komoly harcok folytak. Még ha a polgárháború szikrái a korábbi Jugoszláviából nem is lépték át az országhatárt, Baranya nem lehetett jó helyszín a befektetéshez a félelem miatt, hogy a harcok Horvátországból átterjedhetnek Baranyába.

Baranya közelsége a korábbi jugoszláv határhoz eddig visszatartotta a külföldi cégeket, hogy megjelenjenek a megyében. Ennek ellenére nagyok az esélyek, hogy Baranya helyzete előnyössé válik a béke nyomán és a korábbi Jugoszlávia újjáépítésének megkezdésével.

1.2 Baranya megye földrajzi adottságai

Kisebb városok, mint Komló, Mohács, Siklós és Szigetvár találhatók a megyében. A megyeközpont Pécs, lakossága 170.000, a megye népességének 41 %-a. A többi kisebb város lakossága 10.000-20.000 fő. Mind népesség mind gazdasági tevékenység szempontjából Pécs helyzete Baranyában különösen fontos.

Pécs jelentősége tovább no, ha együtt vesszük Komlóval és Szigetvárral, melyek bejárási körzeten belül vannak Pécstől. A Pécs-Komló terület népessége több mint a megye fele, az ipar többsége itt koncentrálódik. Iparösztönzés szemszögéből Baranya megyében nyilvánvalóan Pécs jelenti a magot.

Régi idők óta sokfajta ember lakik Pécsett, akik letelepedtek, majd távoztak, de kulturális nyomokat hagytak maguk után. A Pécsi Egyetemet a XIV. században alapították. Pécs történelmileg kulturális és oktatási központja Dél-Dunántúlnak.

Tudás és képzés sok területen - ez szükséges a magyar gazdaság piacgazdasággá konvertálásához és gördülékennyé tételéhez. Az ipari tevékenységet segítő létesítmények, mint pl. ipari és műszaki információs központok és szakképző központok alapvető fontosságúak. Ha lehet, kívánatos, hogy ezek a létesítmények egy helyen koncentrálódjanak. Pécs számos feltétellel rendelkezik, hogy az ipart támogató központ lehessen. Pécs várhatóan nemcsak Baranya megye de az egész Dél-Dunántúl ipari központja lesz.

Baranya megye, amely a déli országhatáron helyezkedik el, helyzeténél fogva előnyt kovácsolhat a szomszédos országokkal való gazdasági kapcsolatokból. A harcok a korábbi Jugoszlávia területén ugyanakkor ezt az előnyt hátránnyá változtatták. A béke véglegesítésével Baranya megye helyzeti előnye nyilvánvalóan erősödik. Baranya ott található, ahol a korábbi Jugoszláviából igény támad a rekonstrukcióra. Például nyilvánvaló, hogy Baranyát beszerzési bázisként lehet igénybe venni.

Általánosságban elmondható, hogy a külső gazdasági kapcsolatok szabad változása, valamint az ország a piacgazdaság felé fordulása azt jelenti, hogy a határrégió egy kivételesen előnyös helyzetbe kerül. Ez azt jelenti, hogy a baranyai cégek piaca átlépi a határt a szomszédos országok felé. Ahhoz, hogy teljes mértékben kihasználjuk Baranya megye földrajzi helyzetét, szükséges lesz utak és autópályák építése, a határátkelőhelyek létesítményeinek javítása mind az utas- mind az áruforgalom terén, valamint javítani a dunai hajózás céljait szolgáló létesítményeken.

1.3 Baranya megye általános értékelése

Baranya megye gazdaságának vizsgálatait amely az átalakulási időszakban történt, - valószínűleg megfelelő a következő szerkezeti tényezőkre bontani és felvázolni a problémákat, a megye gazdasági fejlődésének irányát.

1.3.1 Az átalakuló gazdasági rendszert kísérő problémák

Baranya megye legnagyobb gazdasági problémája, hogyan változtasson az iparszerkezeten, hogy az harmonikusan illeszkedjen a piacgazdaságra történo átállással. Más szóval, a feladat a meglévo iparszerkezet adaptálása az új gazdasági rendszerhez és új iparok ösztönzése Baranya megyében, miközben a piacgazdasági rendszer bevezetés elott áll.

Nem kis időbe telik az új rendszer bevezetése. Idő szükséges, hogy az új gazdasági rendszer formája kialakuljon. Az átmeneti időszakot nem lehet elkerülni, ahol a régi rendszer már nem működik, de az új sem funkcionál még.

Baranya megyét eddigi tapasztalata arra már megtanította, hogy hosszú időre van szükség az iparszerkezet váltásához. A veszteséges vállalatok számának csökkentése vagy az összes megszüntetése könnyen megy, de az új vállalkozások segítése és a régit felváltó új ipar telepítése sokkal nehezebb feladat.

Miközben a megye iparösztönzését dolgozzák ki, az átalakulási időszak különleges körülményeit is figyelembe kell venni.

1.3.2 Az átalakulás politikájából adódó problémák

Magyarország természetesen különböző politikákat adaptált a piacgazdaságra való átálláshoz. Ezek között a külső kapcsolatok liberalizálásával és az állami támogatások csökkentésével kapcsolatosak nagyot lendítettek Baranya megye helyzetén. Baranya kulcsiparága, a szénbányászat versenyhelyzetbe került az olcsó importszénnel. Csökkentették a szénipar támogatását is, ezért intézkedések váltak szükségessé a szerkezetileg hanyatló iparágban.

Az átmeneti időszak politikája miatt számos cég, nemcsak a hanyatló iparágakban, veszteségessé vált. Nem könnyű megmondani, hogy a most veszteséges cégek életképesek maradnak-e a piacgazdaságban.

Baranya megyében, a kulcsiparágak zsugorodási folyamatában, beleértve a szénipart is, nagyon sokan vesztették el állásukat. A probléma sürgős kezelése szükséges.

A Baranya megye iparösztönzésére vonatkozó intézkedéseinek foglalkoznia kell ezekkel a problémákkal.

1.3.3 A régi rendszerben kiépített közlekedési hálózat újjáépítése

Baranya megye iparösztönzésében az átalakulási gondokkal való foglalkozás legalább olyan fontos, mint a régi rendszer örökségének leküzdése. Magyarországon a gazdasági hálózatot központi tervutasításos rendszer alakította ki Budapesttel a közepén. Ezt szimbolizálja a szállítási úthálózat is, mely Budapestről kiindulva hálózza be az országot.

Ennek következtében Baranya megye igen vékony pontokon kapcsolódik a főbb nemzetközi gerincvonalakhoz. Baranya megye a hazai autópálya hálózatba sem került be.

Nyilvánvaló, hogy az emberek és áruk szabad mozgásával, ami szükséges a piacgazdaságban, a meglévo szállítási hálózat nem segíti Baranya megye fejlődését.

A szállítási hálózat fejlesztése, beleértve autópálya építést is, valamint egy nemzetközi repülőtér nagyban hozzájárulna Baranya megye iparösztönzéséhez.

1.3.4 A történelmi örökség és a potenciális előnyök kihasználása

Az iparösztönzés szemszögéből Baranya megye múltbéli öröksége nem csak negatív tényezőként értékelendő. ellenkezőleg, néhány dolog kifejezetten előnyös lehet a piacgazdaság új körülményei között.

Először is itt van Pécs városa, annak összes történelmi és kulturális örökségével. Még a szocialista rezsim alatt is az ipar, főleg a szén- és uránipar koncentrálódott Pécsett. Ezért Pécsnek van elegendő emberi erőforrása, ami az iparösztönzéshez szükséges.

A pécsi egyetem, melynek történelme és hagyománya van, Dél-Magyarország oktatási központja. Az egyetem nemrégen kiterjesztette a közgazdasági kar és üzleti iskolája működését. A pécsi egyetem intézményként funkcionál majd az iparösztönzéshez szükséges személyzet oktatásában és képzésében, valamint a tudás elterjesztésében.

Másodszor Baranya megye fejlett agráriparral rendelkezik, jól termo földekkel. Magas a mezőgazdasági hozam. A piacgazdaság alatt lehetővé válik a területre legjobban alkalmas termékek előállítása, a hozzáadott érték növelése. Az élelmiszeripar, beleértve a hagyományos bortermelést, ígéretes iparággá válhat Baranya megyében.

Harmadszor számos kisebbség él Baranya megyében. Magyarország még a szocialista rezsim alatt is megőrizte a kisebbségek kultúráját annak ellenére, hogy akkoriban hiányoztak a sajátos kultúrájuk fejlődéséhez szükséges feltételek.

Baranya megye átalakulását a piacgazdaságra jelenleg nehezíti az a lehetőség, hogyan lehet a meglévo kisebbségek jelenlétét előnnyé formálni. Lehetséges minden kisebbség számára, hogy különleges termékeket tervezzenek és gyártsanak saját kultúrájuk alapján úgy, hogy az eredetileg erre épülő helyi ipar növekedik.

Mivel a különböző kisebbségek együttélése és cserélődése Baranyában hagyományosnak mondható, a megye kultúrája készen fogadja a külföldi vállalatokat.